Népes hazai és külföldi részvétellel avatatták fel márc. 14-én Zsibón ifj. Wesselényi Miklós szobrát, Sepsi József zilahi szobrászművész alkotását. Istentisztelettel kezdődött a rendezvény, szabadtéri beszédekkel folytatódott, ahol felszólalt többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint- Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa és a házigazdák részéről Mátyus Éva. Az ünnepségen Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövete és a helyi prefektus felolvasta a magyar, illetve a román miniszterelnök üzenetét az erdélyi magyarsághoz. A március 15-ei országos RMDSZ rendezvények nyitányaként megtartott zsibói szoboravató ünnepségre a magyarországi ellenzéki pártok részéről senkit nem hívtak meg. Molnár Endre zsibói református lelkipásztor üdvözölte azokat a helyi törekvéseket, amelyek elvezettek a Wesselényi-szobor felavatásához. A Magyarok Világszövetsége nevében Okos Márton Rákóczi emlékzászlót nyújtott át a zsibói gyülekezetnek, a helyi magyar közösségnek. Mátyus Éva házigazda a szobor történetét mondotta el a hallgatóságnak. 2002-ben a zsibói Wesselényi Társaság, a helyi Református Egyházközség, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókjának közös gyűlésén határoztak a Wesselényi szobor felállításáról. Elkezdődött a gyűjtés, azonban az RMDSZ és a magyarországi alapítványok támogatása nélkül ezt a vállalást nem sikerült volna tető alá hozni. Markó Béla beszédében többek között arról szólt, hogy a román és a magyar történelem jeles alakjait, így Wesselényit is másként ítéli meg a két nép, noha, mint fogalmazott "Wesselényi Miklós semmilyen szempontból nem volt ellentmondásos személyiség". Markó bizonyosságként állította, hogy Aradon hamarosan állni fog a Szabadság-szobor, ahogyan Zsibón Wesselényi szobra áll. /Makkay József: Kedvenc templomkertjében Wesselényi Miklós. Magyar és román hivatalosságok részvételével avattak szobrot Zsibón. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2005. december 13.
Zsibó város első írásos említésének 800. évfordulójára emlékeztek a Wesselényi Társaság és a helyi RMDSZ szervezésében. A hét végi ünnepség nyitányaként megkoszorúzták az elmúlt évben állított Wesselényi-szobrot. A Zsibó múltjához kötődő konferencián a Wesselényi-kastélyban tudományos előadásokat tartottak. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke a helység történetét foglalta össze. Czégényi Dóra egyetemi adjunktus – zsibói származású néprajzkutató – a hagyományok átmentését hangsúlyozta előadásában. Molnár János teológiai professzor, úgyszintén Zsibó szülötte, beszélt Wesselényi Balítéletek című művének időszerűségéről. Zsibó 800 évének írott történelmét, emlékezetes eseményeit László László zilahi történész idézte fel. Az ünnepségen bemutatták a Zsibó képekben, 1205-2005 című, Boda Zoltán Dániel, Csatlós Sándor és Sárközi Pál szerkesztésében a régi és a jelenlegi Zsibót bemutató, nagy számú archív fotót is tartalmazó albumot. /Fejér László: Zsibói évforduló. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
